Cabaret Medrano

Az irodalom szerelemgyereke
Amikor kibontottam a celofánból a Cabaret Medrano „Ez mind nem volt” CD-jét, azonnal tudtam, hogy ezt a CD-t szeretni fogom. Nem a zenét, mert azt már elotte is szerettem, hanem magát a CD-t – az ilyen szeretheto hanghordozók miatt érdemes a zeneletöltés és a CD-másolás olcsóságának buvkörébol néha kitörni. Az opusz ugyanis szinte megtévesztésig könyvszeru: kellemes karton borítás, maga a korong úgy kerül elo, mint amikor felütünk egy könyvet. Belül kis zsebben a dalszövegek. Mindez orült jó, érzékeny grafikával illusztrálva: pasztellszínekkel, dülöngélo, kavargó vonalakkal felvázolt város, benne macskák, kurvák, részegek, füstös szobák, félretaposott bakancsok. Aki bohém, egybol otthon érzi magát ezeken a lapokon.


Az embernek szinte kedve lenne becsúsztatni a polcra a verseskötetek közé, különösen a meghallgatás után: a lemez ugyanis nemcsak külcsínében tunik az irodalom szerelemgyerekének. Poézis és költészetbol merített ihlet sugárzik a sorokból – klasszikus fegyelmezettség, modern dekadencia és kortárs játékosság egyaránt megtalálható bennük (Ady Endrétol és Weöres Sándortól egy-egy feldolgozás is hallható). A zene hallgatója tesz egy rövid sétát Nakoxipán és a mulatónegyed határmezsgyéjén, asztalra borulva siratja elvesztett lehetoségeit, kap néhány kósza sallert egy kocsmában, kamaszként buszon szemez, és Humphry Bogarttal is összefut a Szimplában – közben érzelmi hullámvasúton dobálódik, és banális dolgok fogalmazódnak meg benne. Emellett valószínuleg még meg is szomjazik.

A szövegek egyébként remekül érthetoek, nincsenek összefolyó mondatok vagy bizonytalan ejtés (az énekes Kamondy Imre beszédtechnikailag is képzett eloadó, köszönhetoen színészi pályájának), az eloadásmód szofisztikált és elegánsan kidolgozott. A számok többféle zenei stílust megszólaltatnak, az alaphangulat azonban egyfajta balkáni sírvavigadós cigánytangó, már ha létezik egyáltalán ilyen meghatározás; és már ha szükséges egyáltalán bármilyen alaphang-meghatározás. Mellette a sanzon, a revü, a kubai ritmusok, és a blues is tapinthatóan jelen van.
Bevallom, bár nem volt ismeretlen számomra a zene maga, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól szól koncerten kívül. Számomra valahogy a „színpadi” jelenlét és a produkció-jelleg adta az élvezeti értékét a Cabaret Medrano számoknak. A CD-t azonban azóta teszteltem autóvezetés közben, randevún, esti alapzajként, munkához és ejtozéshez: egyiknél sem volt hiányérzetem. - Dr. Löwenstein

A Cabaret Medrano zenéje, ez a minden hangulatot desztilláló akusztikus esszencia kifejezi a csontokba hatoló közép-európai világot. A sokszorosan meggyötört, legkülönfélébb öntudatok mámorát átélo világot, amelyben a csalódás és az újra és újra ébredo gyermeki reménység él együtt. Minden koszos és minden tiszta egyszerre. Talán ez a leginkább sajátunk, a máshol kevéssé értheto ambivalencia. Nem olyan végletes, mint a Balkán mélyebb rétegeiben, ettol játékos zenei világ ez, miközben mindig némileg keseru. Széttört pillanatok az utca kövén.

A Cabaret Medrano a mifelénk megszokott sokféle ízt ötvözi egy egész eredeti nyelvvé, modern formában. A cirkuszi karakter adja meg a furcsa, szinte parodisztikus, ünnepi ízét a zenének, ahol a kávéházi, kocsmai hangulatok alapveto kiindulópontként szolgálnak ahhoz, hogy minden számban átértékelodjenek egy víziószeru képpé. Esztétikai értelemben érdekes nyelveket ismerünk errefelé, amelyekben nagyon könnyu egy szentimentális és híg világot alkotni, hiszen itt minden pillanatot terhel a múltunk és az egónk. A Cabaret Medrano más irányt választ, a parodisztikus alapszemlélet mindig kritika is, ebben a zenében semmi önsajnálat, búsulás nincs, mindeközben minden pillanat terhes a múlttól.Zenei értelemben sokszínuvé teszik a lemez zenei anyagát a magyar, zsidó, cigány és természetesen a balkáni hatások. A sokszor balladaszeru, mesélo számokban a váratlan változások szinte lefestik a közeget. A narratív szerep mellett a közösségi hangulat érvényesül. Minden esetben érvényes, hogy a megszólaló hang nem tur ellentmondást, ez egyszer utal a mondanivaló fontosságára, másrészrol a már említett valószínutlen méretuvé duzzadó, közép-európai egóra. Ez nyelvi sajátosság, ha bármely eszköz más mértékben és erovel lenne jelen, az akcentusnak tunne. A jazz, a kávéházi jelleg, a salsa, mind a sokféleséget idézi, azt a sokszínuséget, amiben élünk, ami körülvesz minket. A Cabaret Medrano idéz, alkalmaz, magába olvaszt, esztétikai értelemben talán nincs is határ, miközben minden átvett tartalmat a saját megkérdojelezhetetlen kontextusába helyez. Talán ez a legfontosabb az egóval egyébként összefüggo és önmarcangoló megkérdojelezhetetlenség.

Ez az elbeszélo, idonként közösségi reakciókat szinte szcenírozottan megszólaltató zene újra és újra képes ingázni a kritikus önkívület és a fegyelmezett, dramaturgiai értelemben felépített elbeszélés között. A Cabaret Medrano világában a folyamatos kritika, paródia és az ero markáns jelenléte képes létrehozni ezt a kritikus önkívületet. Minden orjöngo pillanatot átszo a kétkedo mosoly, miközben a fegyelmezett és építkezo felületek hallgatása során az az érzésünk, hogy az mindjárt szétrobban a feszülo eroktol.

Közép-Európában vagyunk. Ez területi kérdés, a város, a hely hangulata. Bár lényegében nem lehet elmagyarázni. A Cabaret Medranónak sikerült. - Domonkos

Az együttes 2007-ben az Éjszakai orjárat címu korongjával mutatkozott be. Most itt a folytatás, az Ez mind nem volt, amelyet a közelmúltban stílusosan a Fovárosi nagycirkuszban mutattak be. Cabaret Medrano több gyökérbol is táplálkozó zenéje (latin, etno, balkáni ritmusok stb.) valamint a fanyar és ironikus dalszövegei színpadszeruen jelenítenek meg egymástól idoben és térben távol eso helyszíneket. Egyik pillanatban a harmincas évek Berlinjében érezzük magunkat, a másikban pedig olyan, mintha cirkuszi mutatványosok között lennénk. A Csámpás címu dalt hallgatva ("A pitbull pofájú kidobó ember/ kapatosan vigyorog szótlan /Három király veri a blattot / A Betlehem nevu fogadóban….") pedig szinte egy Rejto Jeno mu közepén érezzük magunkat.

A repertoárban szereplo dalok többsége a Kamody-Verebes kettos alkotása. De, a palettán jutott hely egy Radnóti (Borzas Macskák), egy Weöres (Vásári népballada) és egy Ady (Kocsiút az éjszakába) versnek is. Az említett három irodalmi nagyság muvein túl is elmondható, hogy valamennyi dalszöveg igényesen kidolgozott, irodalmi értéket képviselo alkotás. A líra annyira képszerure sikerült, hogy az egyes "sztorik" igen elevenek jelennek meg a hallgatók "belso vetítovásznán". A bo 50 perces - üresjáratoktól mentes - produkció végig tartalmas és kellemes szórakozást nyújt a vele ismerkedoknek.

Közremuködnek: Kamody Imre / ének, Verebes György /zongora és ének, Darvas Benedek /hegedu és ütohangszerek, Horváth Gábor /basszusgitár, Pfeiler Ferenc /dob, Dudás Zsombor /dob és ütohangszerek, Nemes Janó / fuvola, szaxofon, Gozlán Fatima /derbuka, Hans van Vliet/pozan.
- Czékus Mihály

Színház és zene, ha látjuk, zene és színház, ha halljuk – lüktet, sodor, él a sok-sok zeneszobába betekinto formáció, a Cabaret Medrano új albuma.
Elkerülhetetlen a párhuzam – a Cabaret Medrano legalább olyan sokszínu, mint a zenészbázisa. Sok stílus sok helyen, több testben. Sanzon, kabaré, cirkuszi dal, cigányzene, bossa nova – többnyire e mufajok között evezgetnek a csapat zenészei – könnyedén –, s az eredmény hál’istennek nem egy hanyagul összekotyvasztott stíluskavalkád, sot az anyag kifejezetten egységesnek mondható. Mert, ha az egy szálra felfuzött stílusgyöngyök más színuek és méretuek is, harmóniában vannak egymással, mi több, esztétikai élményt nyújtanak. Ez az album csak egymás mellé illesztheto gyöngyöket választott, s habár e sokak által már alig ismert, talán ódivatúnak is tuno zenei hatásokat tárja hallgatója elé, mégis mai, modern hangzással dolgozik, aminek eredményeképpen, hiába a széles zenei horizont és a sok-sok mufaj, szinte mindenki kedvet kap hozzá. Külön érdekesség, hogy Kamondy Imre énekes szövegei mellett találkozhatunk Weöres Sándor, Ady Endre és Radnóti Miklós muveivel is a CD-n.

Az elso, a Szél a körúton címu dal kelloképp megadja a lemez alaphangját – eros zongorajáték, karakteres fúvósszólam, frappáns, harmonika segítette lezárás, s egy jellegzetes, hangulat, ami innentol az album egészét uralja. A második, Túl késo címu opus fojtott szaxofonjátéka különös színt ad a dalnak, csakúgy mint a multitalentum Darvas Bence (zongorán, trombitán, harmonikán, hegedun és ütohangszereken is játszik, plusz énekel) üvöltésbe futó vokálja. Weöres Sándor Vásári népballadájának Cabaret Medrano-s feldolgozása bravúros és a Radnóti-mu, a Rímpárok holdas éjszakán továbbgondolása is hatásos.

Meglepo és felüdíto a Ráczkert közvetítette latinos hangulat is – megkapó a dal humora és az abból áradó tömény irónia. A Bakancs magyar nótás felvezetése egy pörgos buliba fullad, hogy aztán lelassulhassunk a November címu dal soraival: „keseru felhobe borul az ég / komor vizeken zajlik a jég”. A Csámpás pátoszos „opera-vokálja” zseniális párja a „Még várnak a kurvák a Rózsák terén” refrénnek, s egyszeru és eltalált Ady Kocsiút az éjszakában címu muvének megzenésített, Kamondy Imre által szavalt változata is.

Az „életigenlo” Mangó után a lemez címadó dala, az Ez mind nem volt következik, amely a sokállomásos utazás után ismét visszatér a hamisítatlan Cabaret Medrano-hanghoz, hangulathoz – s ez is áll a legjobban a zenekarnak. A zongorista-harmonikás Verebes György énekelte Tegnap bájos végszava a lemeznek, amelyen nem sok fogás található. Csak egy dolog miatt lehet hiányérzetünk – nem látjuk az artistákat, a zsongloröket, az akrobatákat és a gólyalábasokat, akik a lemez bemutató koncertjén gazdagították a produkciót. Talán majd egy DVD-n.

Cabaret Medrano - Ez mind nem volt
Narrator Records, 2010 - Ménes Márta