Gerák Andrea
Gig Seeker Pro

Gerák Andrea

Band World Folk

Calendar

This band hasn't logged any future gigs

This band hasn't logged any past gigs

This band has not uploaded any videos
This band has not uploaded any videos

Music

The best kept secret in music

Press


"A magyar énekhang, amely nem hagy minket nyugodni. Félelem nélkül kísérletezik hagyományos, fõleg a saját hazájából való témákkal, különbözõ lencsék fókuszán át megközelítve õket. Semmi nem áll neki ellent: legyen az new age, world fusion interpretáció vagy akár szólóének...

Kétségtelen: ha egyaránt szereted a népzenét és a kísérleti mûfajokat, Gerák Andrea rabul ejt hipnotikus zenei víziójával..." - Sobre Las Aireadas Olas


A Diálogos 3, a legfrissebb new age/világzenei hírekrõl ismert spanyol nyelvû blog Gerák Andreát említi cikkében, mint az a mûvész, aki a világzene világsztárjának nyomdokaiba léphet.

Zenei szépséget keresünk, lenyûgözõ új mûvészek után kutatunk, akiknek tehetsége meghökkent bennünket és elnémít... Csupán el kell kezdenünk a keresést olyan weboldalakon mint a www.soundclick.com , www.mperia.com, www.jamendo.com, www.magnatune.com, www.nuevasmusicas.org. Minket különösképpen ennek a Gerák Andrea nevû magyar hölgynek a hangja érintett meg. Amint azt az énekesnõ bevallja: Enya, Lisa Gerrard, Sally Oldfield és Clannad zenéje befolyásolta pályáját, valamint honfitársai, Sebestyén Márta és Lovász Irén.

Ez a magyar lány énekesként és táncosként kezdte hazájának különbözõ folkegyütteseiben, most pedig azon próbálkozik, hogy karrierjét a szólóéneklés felé terelje. Így tehát ismertté teszi magát ezeken a weboldalakon, amelyek pályájuk elején álló zenészeket promóznak, akik még nem dobták piacra a Nagy Felvételt. Fõ profilja a magyar népdal, a capellaként illetve world fusionként elõadva, elektronikus hangszerekkel ötvözött struktúrákban. Egyéb stílusok is megtalálhatók a repertoárjában: pop, rock és jazz.


Gerák Andrea, a világhírû Sebestyén Márta nyomdokaiba léphet?

Kedves olvasó, ha szenvedélyesen érdeklõdsz az új "angyali hangok" iránt, arra bátorítunk, hogy ismerd meg Gerák Andrea éneklését! Az embernek csupán azt kell tudnia, hogyan böngéssze az említett weboldalakat, hogy kivételes minõséggel bíró mûvészeket találjon, mert "több arany is van, nemcsak ami fénylik". Példa erre ez az énekesnõ. Ha elárulhatom: még az is lehetséges, hogy együtt fog mûködni egy spanyol zeneszerzõvel, Cambridge-zsel (Ángel Orós). Reméljük, ez megvalósul, és olyan zenei találkozást eredményez, ahol a kreativitás szikrái röpködnek, és ahol az énekhang szintetizátorokkal házasodik, ahogyan még eddig soha nem is képzeltük.

"Varázslatos" zenékrõl szólva, Ramon szerint ez a dal elsõ hallásra is "elbûvölõ"; ami azonban rejtve marad azok elõl a hallgatók és zenekritikusok elõl, akik a hangnak más "szent otthonaiban" szórakoznak.

"Kopp-kopp! Itt vagyok, hogy felfedezzenek. Mihez kezdesz velem?" Kedves olvasó, vajon az elsõk között leszel, akik ilyen zenei csodákkal találkoznak? Ez legyen a Te kihívásod - ahogyan az már a miénk egy ideje. - Zene.hu


A jelenleg Svédországban élõ énekesnõ ír, cigány vagy éppen török dalokkal elröppenti hallgatóit más népekhez, de gyökereihez hûen, fõ profiljaként magyar népdalokat énekel, amelyet gyakran szólóénekként ad elõ, illetve az elmúlt évtõl a Barozda zenekar kíséretében is színpadra lép. Jellegzetes hangja egyre keresettebb, a világ különbözõ tájain alkotó zenészekkel dolgozik együtt világzenei projekteken. Emellett idõnként más mûfajokban is kalandozik: más népek dalai, pop, rock, jazz és musical darabok is megtalálhatók repertoárjában. A magyar énekesnõ egy spanyol zeneszerzõvel közösen a Deep Forest feldolgozásából ismertté vált Salamon-szigeteki népdalt, a Rorogwelát mutatja be, két változatban.

A dallam a Sweet Lullaby-ban vált ismertté, a Deep Forest talán legemlékezetesebb számában, amely a világzene (world music) mûfaj létrehozásában úttörõnek számít, és 15 év elmúltával ma is széles körben kedvelt. Az elsõ verziót több remix is követte. Jan Garbarek szintén beleszeretett a dalba, és egy dzsesszes szaxofondarabot írt belõle, a Pygmy Lullaby-t. Az évek során más zenészek szintén feldolgozták ezt a Salamon-szigetekrõl származó népdalt, de érdekes módon, új énekes felvételt nemigen találunk. Gerák Andrea számára ez jelentette a kihívást, amikor kiválasztotta a dalt. A végsõ ihletet a csupán néhány hete megjelent album adta: Deep Forest "Sweet Lullaby" Remixed a kanadai Existence Records kiadásában, amely a témát a techno 16 különbözõ ágával közelíti meg, egyedi hangulatot nyújtva mindegyik számban.

Adott volt a kérdés: lehet-e még valami újat kihozni ebbõl a dalból?

Elõszöris, mivel az eredeti, 1968-ban készült Rorogwela-felvétel lejegyzett szövege nincs kiadva, Andrea meghallgatta az Afunakwa nevû, azóta elhunyt baegu asszony énekét, és leírta a szöveget, szótagról szótagra rekonstruálva. Dicséretes munka a világ néphagyományainak megõrzésében.

A Rorogwela Blue Beach mix exotikusabb és drámaibb; jobban kötõdik a szöveghez. (Tartalma: egy kisfiúnak altatót énekel a nõvére, hogy ne sírjon, az apjuk meghalt, azért nincs velük. Kéri az eltávozottat, hogy az égbõl is gondoskodjon az árváiról.) Érezzük benne a pátoszt, a két gyermek halott apja iránti kegyeletet. Cambridge 2003 inspirációjának másik forrása Lisa Gerrard Whale Rider-je. Néhány Kelet-Európai motívummal fûszerezve még dõtlenebb az élmény.

A Rorogwela Sunset mix könnyedebb és lágyabb, inkább Andrea éneklésének finomságára épül. Egy jól kiegyensúlyozott számban átérezhetjük Óceánia szigeteinek érzékiségét és szépségét.

Gerák Andrea énekmódjának különleges érzékenységét Cambridge 2003 tudásával és kreativitásával egyesítve az eredmény méltó fõhajtás a Salamon-szigetek népzenéjének gyöngyszeme elõtt.
- Népzene.hu


A nemzetközi szinten egyre nagyobb elismertségnek örvendõ magyar énekesnõ Ózdon született és Kazincbarcikán nõtt fel. Gyermekkorában a városi zeneiskolában kezdett éneket, gitárt és csellót tanulni. Az itt eltöltött három tanév alatt a Hámori Györgyné oktatta szolfézs volt a kedvenc tantárgya, míg hangszereivel igazándiból sohasem sikerült megbarátkoznia. Szíve szerint inkább zongorázott vagy hegedült volna.

Tízéves volt, amikor az egyik osztálytársa bíztatására kipróbálta a népi táncot. Onnantól kezdve ez töltötte ki az életét - tizenöt esztendõn keresztül. A kazincbarcikai Borsod Néptáncegyüttes mellett tagja volt a miskolci Avasnak, majd pedig budapesti Csepelnek és Bartóknak.

A profi mûvészi karrierrõl álmodó lány a Pollack Mihály Úti Általános Iskola elvégzése után a Ságvári Endre Gimnáziumba került. Az éppen húsz évvel ezelõtt letett érettségi vizsgát követõen nem sikerült az egyetemi felvételije, így a fõvárosba ment szerencsét próbálni. Budapesten dolgozott varrónõként, takarítónõként, volt titkárnõ, recepciós, személyzeti osztályvezetõ és jelmeztáros. E szerény megélhetést biztosító munkahelyek mellett mindent megtett azért, hogy igazi szenvedélyeinek: a táncnak és a zenének éljen.

Jó néhány küzdelmes évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy felismerje: akkor lesz csak boldog, ha megpróbál annak és abból élni, amivel a legnagyobb hatást tette az emberekre, vagyis a hangjából. A majdnem harmincévesen jött felismerés óta egyenletesen ívelt föl a karrierje. Rendszeresen fellépett fesztiválokon, kiállítás-megnyitókon, jazzklubokban, magán- és céges rendezvényeken. Alkalomadtán nívós helyeken utcai éneklést is vállalt, hogy világot lásson, pénzt keressen, vagy fellépési lehetõséget szerezzen.

A világzenét játszó mûvésznõt kitartásának köszönhetõen egyre többen ismerik itthon és külföldön. Hangfelvételeit dicsérik a magyar és a külföldi kritikusok is. Jelenleg éppen új albumán dolgozik, közben pedig folyamatosan tartja a kapcsolatot a zenésztársakkal, a koncertszervezõkkel és a szépen gyarapodó rajongótáborral.
Gerák Andrea a magánéletében is rátalált az igazi boldogságra. A második házasságban élõ énekesnõ egy kamasz fiú édesanyja. Svéd férjével Stockholmban élnek, de ha csak tehetik, Magyarországra látogatnak.

A tõsgyökeres borsodi Gerák Andreát hasonlították már Enyához és Sally Oldfieldhez. Itthon a Sebestyén Márta, Szvorák Katalin, Lovász Irén, Palya Bea által képviselt zenei irányzathoz sorolják. Fõ profilja a magyar népdal, amelyet leggyakrabban kíséret nélkül vagy modern feldolgozásban énekel. Idõnként egyéb mûfajokba is elkalandozik: más népek dalait, popot, rockot, jazzt és musicalt ad elõ. Lapunk munkatársa e-mailben tette föl kérdéseit az énekesnõnek.
- Ismeretes önrõl, hogy gyermekkorát Kazincbarcikán töltötte. Melyek a legkedvesebb emlékei ebbõl az idõszakból?- A házunkban és a környékén sok hasonló korú gyerek lakott, így rengeteget játszottunk együtt. Ugráltunk a frissen nyírt fûbõl összehordott kupacokon, bújócskáztunk, történeteket találtunk ki és azokat eljátszottuk, meg sok-sok mást. Szerencsém volt olyan városban felnõni, ahol egy gyerek viszonylag szabadon mozoghatott. Nyáron a strandra jártam szinte minden nap, télen pedig korcsolyázni vagy szánkózni. Mindehhez tízéves koromtól hozzáadódtak a próbák és fellépések a Borsod Néptáncegyüttessel.
- Szokott-e Kazincbarcikára látogatni, s ha igen, milyen gyakran teszi?- Egy évben legalább egyszer igyekszem hazamenni a szüleimhez, bár szívesen tenném gyakrabban is. Legutoljára húsvétkor voltam otthon.
- Mûvészi karrierjét néptáncosként kezdte. Táncos pályafutásának mely pillanataira a legbüszkébb?- Talán a legemlékezetesebb egy franciaországi néptáncfesztivál a Bartók Táncegyüttessel 1989 táján, ahol a mexikóiak mellett mi voltunk a közönség kedvence. Büszke vagyok egy svédországi turnéra is, amikor a nemzetközi fesztiválról szóló magazin címlapjára az én fotóm került. Egy másik nagy élményem Észak-Olaszország, ahol egy hónapot töltöttem a Marczibányi Zenekarral szólóénekesként és táncosként. Ott nemcsak az eredeti szerzõdés szerinti klubokban léptünk fel, hanem szerepeltünk az ottani rádióban, és a helybeli közösségi vezetõk meghívtak minket iskolákba. Egész sportcsarnokot megtöltõ gyerekseregek élvezték a magyar zenét és táncot.
- Harmincéves korában döntött úgy, hogy az éneklést választja hivatásául. Mi motiválta ebben a döntésében?- Két dolog. Az akkori kedvesemmel arról beszélgettünk, hogy ideje lenne végre kitalálnom, mit is kellene csinálnom ebben az életben. Õ néhány ügyes kérdéssel segített rádöbbenteni, hogy mindig is a hangom tette az emberekre a legnagyobb hatást. Onnantól kezdve nem volt kétséges, hogy mihez kezdjek. A másik pillanat pedig egy Duncan Lorien nevû amerikai zeneszerzõ és oktató "A zene megértése" címû szemináriuma volt, ahol elhangzott egy-két adat, amely csak megerõsítette az elhatározásomat.
- Mely zenei irányzatokból épül fel az ön egyéni stílusa?- Igyekszem elkerülni a hangzatos szakszavakat - - Kazincbarcikai Közélet


Gerák Andrea gyönyörû hangú énekesnõ; manapság Svédországban él, de nemrégiben debreceni rokonainál járt. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy beszélgessünk vele, városunkhoz való kötõdésérõl és természetesen a zenérõl. Elsõ fellépése ötéves korára tehetõ, azóta számos népi együttesben mutatta meg ének-, és tánctudását Magyarországon és külföldön. Alapvetõen folklorisztikus beállítottságú, de nem riad vissza a modern elektronikától sem. Andrea blogokat ír a világhálóra és néhány zenei kapcsolata is itt alakult ki.

Mindig izgalmas történet, ha valaki saját hazájából egy távoli országba kerül és ott él tovább. Különösen érdekes lehet ez, ha olyasvalakirõl van szó, aki hazája kultúrájának, néphagyományának õrzõje, mûvelõje, s ily módon terjesztõje is a nagyvilágban. Gerák Andrea Ózdon született és Kazincbarcikán nõtt fel, a borsodi régióban érték a meghatározó hatások, ott került kapcsolatba a néptánccal és az énekléssel is, de szoros érzelmi szálak fûzik Debrecenhez is.

– Anyukám nagy családjának legnagyobb része itt élt, és rendkívül boldogan jártam hozzájuk az óvodai, majd iskolai szünetekben. Sokáig Debrecen jelentette számomra az igazi nagyvárost. Talán nem is kell említenem a Nagyerdõt a sok csodával. A virágkarnevál pedig az egyik legszebb dolog volt, amit gyerekként el tudtam képzelni. Mindig vágyakoztam arra, hogy én is a táncosok között lehessek. A cívisvárosban eltöltött idõket döntõ tényezõnek tartom a pályám szempontjából. Akkoriban ez nem is igen tudatosult bennem, de tisztán emlékszem: pici gyerekként a debreceni nagymamám altatódalaira álmodoztam arról, hogy egyszer majd én is ilyen szépen fogok énekelni.

– Melyik irányba mozdult el késõbb? Az éneklés vagy a tánc vonzotta inkább?

– Gyermekkoromban a kazincbarcikai városi zeneiskolában kezdtem éneket, gitárt és csellót tanulni. Az itt eltöltött három tanév alatt a Hámori Györgyné oktatta szolfézs volt a kedvenc tantárgyam, míg a hangszereimmel igazándiból sohasem sikerült megbarátkoznom. Szívem szerint inkább zongoráztam, vagy hegedültem volna. Az iskolai énekkart viszont nagyon élveztem. Selényi Gyuláné volt a vezetõnk, akinek egy-egy biztató szaváért ma is hálás vagyok. Tízéves voltam, amikor kipróbáltam a népi táncot. Onnantól kezdve ez töltötte ki az életemet tizenöt esztendõn keresztül. A kazincbarcikai Borsod Néptáncegyüttes mellett tagja voltam a miskolci Avasnak, majd pedig a budapesti Csepelnek és Bartóknak. Ezen kívül szorgalmasan jártam táncházakba, koncertekre, táborokba, fesztiválokra, erdélyi falvakban is megfordultam, néprajzi könyveket olvastam. Állandóan zenét hallgattam, énekeseket, együtteseket, „adatközlõ” parasztasszonyokat, férfiakat, vagy az akkoriban modernnek számító Jean-Michel Jarre-t, Mike Oldfieldet, Vangelist, Pressert, Vízöntõt, Kormoránt. Jó néhány küzdelmes évnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy felismerjem: akkor leszek csak boldog, ha megpróbálok annak és abból élni, amivel a legnagyobb hatást teszem az emberekre, vagyis a hangomból. Majdnem harmincévesen jött a felismerés, azóta rendszeresen fellépek fesztiválokon, kiállítás-megnyitókon, jazzklubokban, magán- és céges rendezvényeken. Alkalomadtán nívós helyeken utcai éneklést is vállaltam, hogy világot lássak, pénzt keressek, vagy fellépési lehetõséget szerezzek.

– S hogyan tudta tehetségét odakint megmutatni, kamatoztatni?

– Ha úgy adódik, még ma is éneklek közismert számokat, például musicaldalokat is angolul, de úgy tapasztalom, hogy sokan nyitottak arra, hogy meghallgassák a „furcsa” magyar nyelven szóló népdalokat. A nyugati kultúrákban felnõtt közönség számára ez az éneklési mód és talán a dallamvilág kissé egzotikusnak számít, ezért a dalaimat szívesen hallgatják. Van, aki a szólóénekeket illetve hagyományos népzenei kísérettel elõadott számokat kedveli jobban, van, aki ezek mai feldolgozását. Ez utóbbiaktól sem riadok vissza. Gyakran olyan szívmelengetõ visszajelzéseket kapok hallgatóimtól vagy szakmabeliektõl, hogy könnybe lábad a szemem... A világ minden tájáról kapok leveleket, amelyekben megköszönik, hogy õrzöm és megismertetem a nagyvilággal a magyar kultúrának ezt a részét. Az utóbbi idõk legnagyobb fellépése egy belgiumi világzenei fesztivál volt, ahol az Erdélybõl elszármazott Barozda együttes kísért. Stockholmban egy kisebb mûvésztársasággal dolgozom együtt idõnként, többek között jótékonysági rendezvényeken énekelek. Õket a férjem révén ismertem meg, aki – bár más területen dolgozik – néha segít nekem a szervezési feladatokban. Õ is rajtam keresztül ismerte és szerette meg a magyar népzenét. Az élõ fellépéseket szeretem a legjobban, de jelenleg legtöbben az interneten hallhatnak. Sokan még a fotóoldalaimon keresztül is rátalálnak a dalaimra.

– A zene mellett ezek szerint van egy másik szenvedélye is, a fotózás, de úgy hallottam verseket is ír…

– Igen, a fényképeket mindig imádtam, de csak körülbelül egy éve kattintgatok a kis - Debrecen Online


Discography

Autentikus magyar népzene (2006) CD
Árva az a madár (2006) Download album
Madárka, madárka (2003) CD
Három magyar népdal maxi CD (2002)
Madárka, madárka MC (1998)

FILMEK:

Magyarország képekben (r. Tóth Márton, 2004) énekbetét
Az erõk játékai (Power Games) (r. Krepsz Ágnes, 2003) énekbetét
Music box (r. Costa Gavras, 1989) táncosszerep

Photos

Feeling a bit camera shy

Bio

A Svédországban élõ énekesnõ ír, cigány vagy éppen török dalokkal elröppenti hallgatóit más népekhez, de gyökereihez hûen, fõ profiljaként magyar népdalokat énekel, amelyet gyakran szólóénekként ad elõ, illetve az elmúlt évtõl idõnként a Barozda zenekar kíséretében is színpadra lép. Jellegzetes hangja egyre keresettebb, a világ különbözõ tájain alkotó zenészekkel dolgozik együtt világzenei projekteken. Jelenlegi partnerei: Effi Shoshani (Izrael), Ángel Orós (Spanyolország), Paul Kwitek (Kanada), José Aurelio Ferrandez (Dominika)

Elsõ ízben ötéves korában lépett fel színpadon. Néhány évvel késõbb gyakran kapott szólószerepeket (énekesként és táncosként egyaránt) a Borsod, Avas, Csepel és Bartók táncegyüttesekben.

Hallgatóit elvarázsolja fesztiválokon, koncerttermekebn, kiállításmegnyitókon, templomokban, magán, céges és társadalmi rendezvényeken.

KÜLFÖLDI FELLÉPÉSEK:

Szlovákia, Lengyelország, Románia, Törökország, Ausztria, Svédország, Franciaország, Németország, Olaszország, Svájc, Portugália, Gibraltár, Anglia, Belgium, Finnország.