KerecsenSólyom

Csupán ido kérdése volt, hogy a külföldi csapatok (Ensiferum, Heidevolk, Turisas, Arkona, Eluveitie, Tyr, Suidakra) nyomdokain mikor tunik fel az elso olyan hazai alakulat, amely hazafias érzelmek felmutatásával népünk történelmét, regéit, osi hitvilágát, dicso múltját énekli meg, mindezt harci-folk metalba ágyazva. Ezt a címet mostantól a Kerecsensólyom birtokolja, és bár az Aquileia Ostroma szenved néhány gyermekbetegségtol, mégis nyugodt szívvel jelenthetem ki: több mint biztató ez a bemutatkozás.

Ahogy a magyar folk metál trónját méltó módon elfoglaló Dalriada elso két korongjának megszólalása is hagy némi kívánnivalót maga után, , ez sajnos Kerecsenék albumára is igaz. Úgy látszik, az itthoni stúdiók zöme még nem képes megbirkózni az autentikus népi hangszerek, valamint a metál hangzás optimális keverését jelento feladattal. A legkirívóbb hiba az, hogy az ének itt túl halk, nagyon háttérbe szorított. Különösen Görög András rikácsoló orgánuma tunik el esetenként. Cserébe viszont a megszámlálhatatlanul sok népi zeneszerszám tökéletesen szólal meg.

Sokkal izgalmasabb azonban, hogy zeneileg mit nyújt a 6 tételes, 30 perces korong. Nos ahogy már említettem, piros-fehér-zöld szalaggal átkötött harcias folk metál ez. A dalok többségét a gyors, agresszív, extrém, illetve a sebes, mulatozós témák uralják, de néha a Fekete Sereg poweres attitudje is visszaköszön. Ezekbe épülnek bele - esetenként egymásra - a parádés folkos momentumok, amelyeket a különleges, már már elfeledett hangszereknek (koboz, kaval, ciszter, mandolin, töröksíp) és a seregnyi vendégmuzsikusnak is köszönhetünk. Ha Kodály élne, sírna örömében!

Hibaként azért annyit megemlítenék, hogy elofordul amikor a kelleténél több hangszer szól egyszerre, óhatatlanul elnyomva egymást. Ének terén is változatos a felhozatal. Sajnos, a foszereplo Görög András "Alkonyat" (hangjáról néha Petri Lindros, máskor a Fekete Seregbol Molnár Zsolt jut eszembe) idonként számára túl szélsoséges tartományokba kalandozik el, de alapvetoen rendben van. Kapunk operás dalolást is, a hagyományos népi ének dallamokat, hangokat (férfit not egyaránt), pedig maximális hitelességgel prezentálja a zenekar. Komolyan mondom: néha lúdborös leszek a gyönyörtol!

Kedvcsináló gyanánt két nótát emelnék ki. A kötelezonek számító, Attila dicsoségét és egyik legnagyobb gyozelmét megéneklo, címadóban több gyönyör, népies, fuvolás, és talán kobzos kiállás is van, a harcias hatást pedig, ahogy az Ensiferumnál is, a trombita és a harsona fokozza. Kedvencem azonban a Hosök mulatómezeje címet viselo tétel, amelynek hangulatát tökéletesen eltalálták. Gyors, pörgos nóta, amelynek egy boroskupát a magasba emelgeto, csatába készülo, de félelmet nem ismero kórus adja a gerincét, a visszatéro dudás, pihenos részek pedig a legjobbkor engednek lélegzethez jutni. Ez kérem csillagos 10-es. Egyszer a mufaj alapdalaként tekintünk majd rá.

Ha szereted a nyitómondatban felsorolt bandák többségét, akkor - a felsorolt apró hibák ellenére - a Kerecsensólyommal sem fogsz tévedni. Az már csak hab a tortán, hogy hazánk honfoglaláskori történelmérol kapunk itt egy izgalmas, hiánypótlónak is nevezheto folk metál anyagot. - Farkas Lajos / HammerWorld

Jó ideje van nálam a KerecsenSólyom bemutatkozó lemeze, az Aquileia ostroma. A népes csapat bizonyára meglehetosen zabos már rám, de el kell mondjam, sokáig hallgattam és egészen érdekes viszony alakult ki köztem és a korongba préselt különleges muzsika között.

El kell mondjam azt is, hogy a csapat által muvelt területen magam szinte abszolút muveletlen vagyok, sajnos felületesek voltak az ismereteim a folk/pagan kultúrát érintoen, de a KerecsenSólyom muzsikája ráébresztett, hogy érdemes vizsgálódni e diszciplínák környékén.

Hihetetlen, hogy ez a fajta muzsika anno a black metalból nott ki, bár az emberi evolúció is elképeszto dolog, mégis, egynéhány embertársamat vizsgálgatva kétségtelen, hogy rokonságban állunk a mai foemlosökkel. Ha alaposan odafigyel a hallgató, a KerecsenSólyom dalaiban is kimutatható a black metal rokonság.

De térjünk csak vissza az elejére! A lemez borítóját nézegetve eloször az volt szembetuno, hogy alaposan kidolgozott munka. Középpontjában egy hatalmas logo látható, amely formavilágát illetoen erosen az Ensiferum emblémájára emlékeztet, ugyanakkor kereszténység elotti magyar motívumok is megjelennek rajta. Ebbol, valamint a csapat nevébol arra következtettem, hogy egyfajta osi magyar népzenei hagyományokra épülo pogány metalt fogok kapni.

A pagan metal „definíciója” szerint ez a zenei irány inkább ötlet, mint mufaj, hiszen muveloi más és más muzsikát uznek. A pogány csapatok általában extrém metalt elegyítenek kereszténység elotti tradicionális zenével, egy adott kultúra vagy régió tematikus koncepciója alapján, rusztikus dallamok, szokatlan zenei eszközök vagy archaikus nyelv alkalmazásával.

Nos, a KerecsenSólyom által játszott zenei elegy e meghatározásnál egy kicsit több. Megtalálhatók benne élo népzenénk nyomai ugyanúgy, mint a középkori reneszánsz vagy a még késobbi szimfonikus zene, hogy a sokkal késobbi metal muzsikáról ne is beszéljek. A dalok számomra párhuzamosokat jelentenek, pl. az Arkona, az Ensiferum vagy a Finntroll által kijelölt zenei ösvényekkel, ám a számos vendégmuzsikus és az alkalmazott hangszerek – különösen a tekero, a duda, a furulya vagy a koboz -, valamint a többszólamú kórusok és a tuz pattogása, a madarak csivitelése, a lópaták dübörgése vagy a kardok csattogásának hangja egészen jellegzetes, különleges térbe helyezik a kompozíciót, amely mindettol kicsit anakronisztikus, kicsit eklektikus, de nagyon jó és a miénk. Egyetlen hátránya a hossza, azaz inkább a rövidsége, mivel az anyag mindössze 30 perces.

Értékelés: 8,5/10

Szerzo: Kánya Ferenc - Kánya Ferenc / Vaskarc

Csodálatos és páratlan kultúrája van a magyar népnek, éljen az határaikon belül, vagy kívül, még mindig vannak, akik orzik, vigyáznak rá, hogy ne lehessen az enyészeté, hogy fennmaradjon bármi áron, legyen az metal zenekar, néptáncos, író, vagy eloadómuvész, ha már a történelemkönyveink nem taglalják megfeleloen, esetleg nem is tartalmazzák. Az osmagyarság számtalan hasznot hozott, tanított a körülötte éloknek, a gasztronómiától a ruhaviseletig. A hiedelmek ellenére korántsem voltunk barbárok, a közvetlen szomszédaink már akkor azt állították rólunk, hogy tiszták, intelligensek, és szépek a magyarok. Nem véletlen az, hogy nagyon örültem, amikor kinyitva az albumot ezt olvastam benne gyöngybetukkel leírva: „Zsuzsa barátunknak pogány szeretettel! Alkonyat.”


A KerecsenSólyom elso lemezének hátterében hihetetlen mennyiségu munka, rengeteg hangszer és nívós zenész áll. A bevezetoben már utaltam rá, hogy szimfonikus népi metalról van szó. Alkonyat szerint osi autentikus magyar népzene, klasszikus zene és dallamos metal kombinációja az anyag. Véleményem szerint ez által fantasztikus dallamvilágot hoztak létre.

Intróval kezdenek: egy erdoben vagyunk, távolabb, mintha lódobogást lehetne hallani. Felemelo, magasztos indítás népi hangszerekkel és – feltételezhetoen – Papp Eszter nyugodt, tiszta hangjával. A következo szerzemények már durvábbak, harciasabbak, keményebbek, az ének a hörgéstol a tiszta énekhangig terjed, ehhez illoen a zenei aláfestés is ezt követi, fülbemászó, gyönyöru sokszínuség, profizmus! A harmadik dalban tökéletesen illeszkedik a madárcsicsergés, a durva metal, és a verbunk. Ezt valóban hallani kell! Ha valaki a fenti bemutatás alapján nem tudná elképzelni, talán a korai Finntroll alkotott hasonlót...

A felvételek Károly Tamásnál készültek a HangArt Stúdióban, kiadó: Nail Records. A borító Tari József (Sear Bliss, Venom) munkája. Oszintén, és szívbol köszönöm ezt az élményt Alkonyatnak, aki zenésztársaival egyetemben valóban maradandót és óriásit alkotott ezzel a lemezzel! - Petrovics Zsuzsa / Passzió.hu

Ez áll a promólapon: „Az osi autentikus magyar népzene, a klasszikus zene és a dallamos metal kombinációjából született.” Szerintem meg olyan, mintha a Dalriada és a Finntroll mulatna egyet a Korpiklaani és az Alestorm társaságában.
Az albumon nem kevesebb, mint tizenhét vendégzenész szerepel! Többek között Kovács Péter, Pál Zoltán (ex-Sear Bliss), Fábry András (Vágtázó Csodaszarvas) stb. A hat dal (pontosabban csak öt, mivel a „Hívó” introként szolgál) valóban jól felépített, és valóban autentikus. Folk ízesítésben nem lehet hiány, mint ahogy kórusokban, népi hangszerelésben sem. A dalok, illetve az egész lemez epikus vérvonalát magasabb szintre emeli a sokszínu népi hangszer használata, illetve a fentebb említett kórus (Papp Eszter szoprán, Márton András tenor, Nagy Nándor bariton, Dani Dávid basszus) igazán hangulatosabbá teszik a muzsikát, a fúvósokkal egyetemben. No de nem csak belolük áll a zenekar, hanem a tagoknál két ismeros névvel találkoztam, méghozzá Szenti Árpád, és Görög András úr személyében. Gondolom akik az undergroundban jártasabbak tudják hova kötni eme két tehetséges zenészt. Külön piros pont jár Lorincz Máté és Dudaszeg Lászlónak, azaz a két gitárosnak, mert a szólók igencsak kellemesek, és jók.

Nagyon tetszik az, hogy számomra teljesen meseszeruvé tudták varázsolni a szöveg által magában foglalt történetet, melyet az osi hun mondavilágból merítettek. Gondolok én itt az „Aquileia ostroma” c. nótára.
„A Hosök Mulató Mezeje” c. dalban viszont tényleg mulatságra hívnak minket, hiszen a dalt leginkább úgy tudnám jelen keretek között „bemutatni”, mintha egy népdalt, úgy ahogy van, felmuzsikáltak, alá pedig durva metállal feltüzelve, arcletépésre szánták volna! Ilyen hangulatot talán a Korpiklaani tud nyújtani, vagy esetleg az utóbbi Dalriada lemez.
A „Kerecsen” dal, pedig egy számomra kicsit Moonsorrow-os utóízt produkált többszöri meghallgatása során.
Érdemes szintén fülelni a „Keve Ostora” c. dalt, mert igencsak jó témákat sorakoztatnak fel, nekem kiváltképpen tetszik a kezdés, illetve Tóth Boglárka billentyujátéka!
A „Csatába!” egy „mozgalmas” nóta. Sok kis témából felépülo abszolúte megfelelo zárásként tekintheto mu, amely már-már black metálos beütést is hoz magával.

A szövegvilág az osi hun-magyar mondavilágon alapszik, és gondolom ez megtalálja a célközönségét, viszont nem csak a szövegek miatt érdemes figyelni, mert a zenei stílus is mérvadó. A hangzás nagyon jó, kellemes, kihallható minden. Nagyon igényes, és alapos munkát végzett Tari József a borítóval, amely számomra szintén olyan meseszeru.
Igaz, hogy csemegézni való a KerecsenSólyom elso albuma, és sajátosnak tekintheto a korong, de hallottunk már ilyet!
Ha jól vagyok informálva, akkor Rockmaratonon elcsíphetitek oket, de ha ott nem, akkor figyeljétek a www.kerecsensolyom.hu vagy a zenekar myspace oldalát!

SAMPLE:
MySpace link

Tracklist

1. Hívó (Intro)
2. Aquileia Ostroma
3. Hosök Mulatómezeje
4. Kerecsen
5. Keve Ostora
6. Csatába!

Pontszám
7.5 - Black Wizard / Kronos Mortus